Orbán Viktor a kötcsei pikniken fejtette ki:

„3-5 százalék körüli növekedést szeretnénk kipréselni vagy kiszuszakolni valahogy a magyar gazdaságból. Ez nem lehetetlen.”

– mondta a miniszterelnök. Szerinte elengedhetetlen a béremelés. Orbán Viktor Facebook posztjába azt írta, többéves, nagyobb minimálbér-emelkedésről szóló tárgyalássorozat zajlik éppen a munkaadók és a szakszervezetek között. Azt jósolta, hogy nagyarányú béremelésre lehet számítani – írja az atv.hu.

A béremelésekről egyeztetnek a munkaadók és a szakszervezetek/Fotó: 123rf.com

Bár Gulyás Gergely a kormányinfón a béremelés nagyságát nem árulta el, a kormány céljairól beszélt:

„A kiszámíthatóság jegyében azt szeretnénk, ha többéves megállapodást lehetne elérni, és azt is szeretnénk elérni, ha a minimálbér a bruttó átlagkeresetekhez lenne kötve.”

– szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hazánkban a KSH szerint a bruttó átlagkereset 598 200 forint. A minimálbér, ami 250 ezer ember fizetését határozza meg, jelenleg bruttó havi 266,800 forint. A garantált bérminimum, amit pedig 700 ezer ember kap, 326 000 forintra rúg.

A Portfolio portál gazdasági elemzője azt ATV Híradónak kijelentette: a minimálbér bruttó átlagkeresethez igazítása, az uniós direktívának felel meg. Hornyák József úgy véli, ez a következő 3 évben átlagosan évi 10-12 százalékos béremelést jelenthet.

„Ez nem tűnik elrugaszkodottnak a valóstól, ha valóban ilyen mértékű lesz a béreknek az emelése, az a vállalatok számára is rendben lévő lehet, de alapvetően még nagyon sok a bizonytalanság a tárgyalásokat illetően, illetve, hogy miként kötnék az átlagbérekhez a minimálbért”

– mondta Hornyák.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint sok még a kérdőjel. Perlusz László szerint:

„Összejöhet ez, persze de nem mindegy, hogy mikor, vagy hogy ez egy átlagos 10-12 százalékos emelés, még egyszer mondom ez reális lehet, de nem mindegy, hogy jövőre és azután milyen lépésekben következik be, és mondom, ez sok mindentől függ. A gazdasági várakozásoktól, ennek az évnek a teljesítményétől, mit várunk inflációban ebben az évben, jövőre, utána való évre, és hogy hogyan alakul a garantált bérminimumak a helyzete.”

– mondta Perlusz.

– A magyar rendőrség hivatalos oldalán csütörtökön még az jelent meg, hogy március 20-tól csak 7-től 19 óráig tartott volna nyitva a Horgos-Röszke közúti határátkelő. Ez borzasztóan hátrányos lett volna a munkavállalóknak, mivel a dolgozók így csak kerülővel, több órás plusz utazással tudtak volna a munkába beérni – magyarázza Nyisztor Margaréta.  

Bár novembertől egész nap működött a Horgos-Röszke közúti átkelő, az illetékesek számára ez csak ideiglenes intézkedés volt, amelyet 2024. március 20-ig vállaltak. Hogy ne lehetetlenüljön el a helyzet, az ÉMFSZ aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy vagy maradjon fenn a határ teljes nyitva tartása, vagy a kérdés úgy legyen szabályozva, hogy a munkavállalók beérjenek a munkahelyükre, és legyen idejük haza is menni.

Nyilván nagy súly adott, hogy a kérdést a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke is felvállalta – folytatja az eszmefuttatást a szakszervezeti elnök –, de úgy éreztük, hogy nekünk is tennünk kell azért, hogy az illetékeseket meggyőzzük. Főleg akkor, amikor nyilvánosságra hozták, viszonylag kicsi a határforgalom…ez sajnos megalapozhatta volna a szűkebb idősávú nyitva tartás elrendelését. A nyitva tartás körüli hercehurcát az átjáró kollégák is jelezték, ezért keresték meg a szakszervezetet, hogy a határ innenső oldalán is lobbizzanak azért, hogy a munkába időben elérjenek a dolgozók.

– Ahogy dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, úgy a magyarországi oldalról, a LIGA konföderáció nevében dr. Mészáros Melinda is sokat tett azért, hogy ez a döntés megszülessen. A szakszervezetünk 1397 aláírást gyűjtött össze, és további akciókat is szerveztünk az ügy érdekében. Nagyon örülök, hogy ezekre nem kell sort keríteni, hogy a kérdés nyugvópontra ért, mivel reggel 5-től 23 óráig lesz nyitva a jövőben is a Horgos-Röszke közúti határátkelő.

Végezetül Nyisztor Margaréta megköszönte a támogatóknak, hogy segítették az aláírások összegyűjtését, és azoknak is köszönetet mondott, akik az ügy érdekében aktívan közreműködtek a kérdés megoldásában.

„Reálisnak tartjuk, hogy két-három év alatt elérje a magyar minimálbér az átlagkereset 50 százalékát. Nem merem azt mondani, hogy megállapodtunk, de ebben a kérdésben nagyon közel a megállapodás” – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Múlt pénteken kétoldalú egyeztetést folytattak a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői az uniós mininálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba ültetéséről. Konkrét összegekről nem esett szó, annál fontosabb elvi kérdésekről igen. Ilyen a referenciaérték meghatározása, azaz, hogy mihez viszonyítsák a mindenkori minimálbért, illetve a garantált bérminimum sorsa. Utóbbinak a megszüntetése már tavaly is felmerült, attól azonban a munkavállalók részéről a Magyar Szakszervezeti Szövetség zárkózott el, míg a vállalkozók oldalán az Áfeosz-Coop Szövetség tiltakozott.

Perlusz László szerint a kérdésben sokat haladtak előre. Elmondása szerint a mostani tárgyalásokon arról egyeztettek, hogy maradna a 2007 óta létező szakmunkás minimálbér 2027. január elseje után is,

viszont azokban az ágazatokban, ahol sikerül fejleszteni a párbeszédet a következő három évben, a helyét a tarifák váltanák fel, így testreszabottan, saját képzettségnek megfelelően, az ágazatokra jellemző garantált bérminimum-tételt lehetne meghatározni.

Hangsúlyozta, az lenne a jó, ha minél több ágazatban megélénkülne a társadalmi párbeszéd, ahol viszont ezt nem sikerül elérni, ott továbbra is a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) állapítaná meg a garantált bérminimum mértékét a minimálbérhez hasonlóan.

„Mi együtt tudunk élni azzal is, ha így marad a rendszer, azaz megmarad a minimálbér és a garantált bérminimum, és azzal is, ha összevonás történik” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy nyitottak egy cizelláltabb, rugalmasabb rendszerre, amelyben a munkaadók is ösztönözve lennének, hogy áttérjenek az új szisztémára.

Jöhet a hároméves bérmegállapodás
Közel járnak a felek az elvi megállapodáshoz, erősítette meg a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője is. A pénteki tárgyalásokon három kérdésben egyeztettek, az egyik ilyen az uniós irányelvvel összhangban a referenciaérték meghatározása, ezt a Központi Statisztikai Hivatal által közölt rendszeres bruttó átlagkereset mértékében határozták meg, ami a különböző egyszeri juttatások nélkül számított bruttó átlagkeresetet jelenti.

Tehát ennek az 50 százalékát szeretnék elérni 2027-re, amit viszont nem automatizmusként érvényesítenének, hanem a mindenkori makrogazdasági mutatók alapján. Az, hogy melyik időszakot veszik figyelembe, még nem dőlt el, ez lehet az előző év teljes átlaga vagy az év végi tárgyalásokhoz viszonyítva a megelőző nyolc hónap átlaga. Szerinte nagyobb realitása ennek az utóbbinak van. A második pont, amiről egyeztettek, hogy egy- vagy többéves legyen-e a megállapodás.

Itt egyértelműen körvonalazódik, hogy többéves bérmegállapodásban gondolkodunk

– fogalmazott a liga vezetője, hozzátéve, hogy ez hároméves megállapodást jelent, 2027. januári kifutással. Azaz a 2016-os hatéves bérmegállapodás után újabb több évre szóló megállapodást köthetnek a felek, amely akkor valóságos bérrobbanást idézett elő a magyar gazdaságban.

Jogszabályi feltétele van a bérminimum megszüntetésének
Mészáros Melinda az eddigi egyeztetések alapján úgy látja, a garantált bérminimum sorsa maradt leginkább függőben, ennek oka, hogy a munkaadói oldalon nincs egységes álláspont, ők ugyanis kevésbé tartják reálisnak, hogy három év leteltével át lehet térni az ágazati tarifarendszerre.

A liga vezetője ugyanakkor leszögezte, hogy nem kivezetni vagy eltörölni szeretnék a garantált bérminimumot, hanem ágazati szintre helyezni a megállapítását. Ez nyugat-európai mintára azt jelentené, hogy ágazatonként eltérő garantált béreket állapítanának meg és központi szinten csak a kötelező legkisebb munkabérről kellene megállapodniuk a VKF keretében.

Mészáros Melinda azt is hangsúlyozta, hogy mindez csak akkor jelent alternatív megoldást, ha ehhez jogszabályokat is módosít a kormány.

Ez feltétele is a hároméves bérmegállapodásnak. Ha azt látjuk ugyanis, hogy sem a munkadói oldal sem, a kormány részéről nincs késztetés erre vonatkozóan, akkor teljesen más szisztéma alapján kell folytatni a jövő évre szóló minimálbér-tárgyalásokat

– mondta a szakszervezeti vezető, aki azt is hozzátette, hogy most a kormány oldalán pattog a labda.

Úgy tudjuk, hogy egyébként a kormány is támogatja az új rendszerre történő áttérést, ahogy a többéves bérmegállapodás sincs ellenére.

Ezt támasztja alá, hogy Rogán Antal is a Tranzit Fesztiválon arról beszélt: a következő két esztendő fontos célkitűzése, hogy összezárják a két bérelemet. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hozzátette ugyanakkor azt is, hogy erről a szakszervezetek és a vállalkozók dönthetnek, mindenesetre a kormány támogatni fogja.

Mészáros Melinda azt is elmondta, hogy tovább folynak az egyeztetések, így terveznek egy újabb kétoldalú fordulót a szeptember 18-i VKF előtt.

Lehet, hogy jövőre már 300 ezer forint lesz a minimálbér
Bár a lapunknak megszólalók is jelezték, hogy először elvi megállapodást kell kötniük, amíg az nem történik meg, addig konkrét összegekről nem érdemes beszélni, mi azonban már számolgattunk. Jó eséllyel ugyanis a minimálbér jövőre minimum 10 százalékkal emelkedhet,

egy ekkora emeléssel a mostani 266 800 forintról bruttó 293 480 forintra emelkedhetne a minimálbér összege. Sőt, egyáltalán nem zárható ki, hogy ettől nagyobb ugrást látunk: már egy 12 százalékos emeléssel is átlépheti a 300 ezres határt.

A garantált bérminimum esetében már nehezebb megbecsülni, hogy mire számíthat a szakmunkás minimálbért kapó mintegy 750 ezer fő, akik egy új rendszerben valószínűleg kisebb emelésre számíthatnánk, mint a legutóbbi 10 százalékos ütem.

Szajki Bálint / 24.hu

Kedden tartotta idei első őszi, összességében pedig hatodik ülését a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, amely 2023. januári megalakulása óta (a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett) a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként működik – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, az AmCham Hungary és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara alkotta Fórumon a tagok áttekintették a gazdaság aktuális helyzetét, kiemelt figyelemmel a magyar gazdaság teljesítményére, versenyképességére, illetve a fogyasztásra ható hazai és nemzetközi folyamatokra.

Az egyeztetésen a fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy 2027-re reális célkitűzés lehet a minimálbér szintjének felemelése a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára. Ennek érdekében a következő három évben nagyságrendileg évi 11-12 százalékos minimálbér-emelés várható átlagosan.

Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter kiemelte, az új gazdaságpolitika fókuszában az áll, hogy 2025-ben 3–5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése. A miniszter arra kérte a gazdasági kamarákat, hogy vegyenek részt a hazai kkv-k megerősítésében és a kkv-kat célzó akcióterv kidolgozásában, amely dinamizálja és magasabb növekedési pályára állítja a nemzetgazdaságot.

A közlemény felsorolta az akcióterv keretében megvalósítható programokat, mint a Széchényi Kártya Program kedvezőbbé tétele, a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram, a kkv-k exportját élénkítő, új hitelprogram, a kkv-k kifektetéseit (külföldi beruházásait) támogató hitel- és tőkeprogram, a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1″ Program, a kkv-k digitalizációs csomagja – amelynek célja, hogy minden kkv saját honlappal és e-mail-elérhetőséggel rendelkezzék, mert enélkül egy versenyképes vállalkozás ma már gyakorlatilag nem létezhet, a vállalkozásfejlesztési uniós program, valamint a vállalati elektromosautó-támogatási program.

A nemzetgazdasági miniszter ezek mellett kiemelte, hogy a kkv-kra vonatkozóan is fel kell építeni egy olyan, célzott beruházás-támogató rendszert, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD).

Nagy Márton megköszönte a kamarák folyamatos partnerségét, illetve a konstruktív párbeszédet, hiszen a kamarák képviselői javaslataikkal, visszajelzéseikkel eddig is aktívan segítették a kormány munkáját. A miniszter az akcióterv sikeres végrehajtása érdekében arra kérte a kamarák vezetőit, hogy segítsék a program megismerését és bemutatását is, annak érdekében, hogy az akcióterv minél több vállalkozáshoz eljusson.

Ennek a felelőse a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről az új kkv államtitkár lesz

– emelte ki közleményében az NGM.

Nagy Márton hozzátette, a növekedés alapjai erősek, hiszen a magyar gazdaság fundamentumai stabilak: az infláció idei mélypontjára süllyedt, és tartósan alacsony szinten van, miközben a reálbérek tavaly szeptember óta tartó, közel 10 százalékos növekedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom hét hónapja tartó, folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az idei év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest – idézte a miniszter véleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium.